- Magyar
Konyár község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.
Népessége: 2.272 fő (2001).
Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt. A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is. 1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kap a település. 1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett. 1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.
A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is. A Csörsz árka néven, egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, majd Debrecen környékén dél-keletre fordulva, egészen az Al-Dunáig húzódik. A Csörsz-árok pontos keletkezése és funkciója a mai napig vita tárgyát képezi. Tájanként több elnevezése ismert: Ördög árka, Avarárok, Ördögárok, Ördögborozda, Csörsz-árok, Rasponné útja, Ördögszántás, Kakasborázda.
Konyár község Hajdú-Bihar megyében, a Derecske–Létavértesi kistérségben.
Népessége: 2.272 fő (2001).
Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt. A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is. 1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kap a település. 1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett. 1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.
A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is. A Csörsz árka néven, egy körülbelül 1260 km hosszú ókori védőműrendszer maradványait ismerik Magyarországon, mely mintegy körbekeríti az Alföldet: a Dunakanyartól indul, az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig,...